Szeptember végén rendezte meg a Nemzeti Művelődési Intézet és a Lakitelek Népfőiskola a Tessedik Sámuel Kollégium hetedik alkalmát, melynek tematikája ezúttal a kultúra és a gazdaságfejlesztés keresztmetszetei, illetve az ennek mentén megvalósuló jó gyakorlatok köré épült. Homokháti Portéka, Bach-muzsikát zengő istálló és gépesíthetetlen kosárfonás – csak néhány érdekesség a kollégium kínálatából.

A kollégium első előadójaként péntek este Hoffner Tibor, a Pannon Kincsesház Kft. ügyvezetője a közösségfejlesztés és a helyi gazdaság élénkítésének egymásra épülését mutatta be, megosztva közel harmincéves szakmai múltjának tapasztalatait. A hét ifjúsági szervezet által alkotott KÖSZI (Közép-Dunántúli Szövetség az Ifjúságért) Ifjúsági Értékőr programja, illetve a helyi termékek piacképességének növelésére létrehozott ajándékbolt a helyi értékek megismerésének és megfelelő kihasználásának fontosságára hívja fel a figyelmet. A térségi védjeggyel ellátott termékek áruházláncban történő forgalmazását segíti a 134 önkormányzat és civil szervezet által megalapított Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, melynek turisztikailag kiemelt települései az értékesítésben, míg hátrányosabb területei a termékek előállításából veszik ki a részüket.

Molnár Lajos Milán léggömbökkel színesített előadása

Molnár Lajos Milán léggömbökkel színesített előadása

A szombati nap délelőttjén Molnár Lajos Milán, az Aba-Novák Kulturális Központ igazgatója a nonprofit szféra piaci lehetőségeit ismertette. Előadásában kitért az adományszervezés kérdésére is, rámutatva arra, hogy a profitorientált szervezetek irányában is elsősorban szolgáltatóként kell fellépni, hiszen a kulturális szektor képes megteremteni azt a környezetet, amiben a vállalkozók is jól érzik magukat, s ami iránt elkötelezetté tudnak válni.

Lezsák Sándor a történelem-szemlélet változásairól beszélt

Lezsák Sándor a történelemszemlélet változásairól beszélt

Délután Lezsák Sándor, a Népfőiskola Alapítvány elnöke mutatta be Szalay Károly „A sátánizált Horthy” című könyvét, mely új megvilágításba helyezi a két világháború közötti magyar politikai mozgásokat a „kényszerpályák” elve szerint.

Csányi László a gazdák továbbképzésének terén is számít a Kapocs Népfőiskolára

Csányi László a gazdák továbbképzésének terén is számít a Kapocs Népfőiskolára

Tetétlen település arculátának új eleme a strucc

Tetétlen település arculátának új eleme a strucc

A strucctenyésztés és feldolgozás jelenti Tetétlen község foglalkoztatásának jövőjét, de egyre jelentősebb szerepet tölt be a település arculatában is – erről beszélt Borbélyné Fülöp Hajnalka Tetétlen Község Önkormányzatának polgármestere. A gazdakörök és a közösségi művelődés kapcsolatáról tartott előadást Csányi László, Mórahalom Városi Önkormányzat alpolgármestere, bemutatva a Homokháti Portéka védjegyet, mely egyben minőségi garanciát is jelent. A fiatal gazdák megszólításában kiemelte a helyi Kapocs Népfőiskola közösségszervező és -fejlesztő szerepét.

Hágen Ádám kiemelte, az értékfeltáró kollégiumok résztvevői ma is visszalátogatnak az általuk felmért településekre

Hágen Ádám kiemelte, az értékfeltáró kollégiumok résztvevői ma is visszalátogatnak az általuk felmért településekre

A nap utolsó előadója Hágen Ádám, a Lakitelek Népfőiskola értékfeltáró kollégiumainak résztvevőjeként és szervezőjeként megszerzett tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Az előadást követő beszélgetésben fény derült arra is, hogy sok községben nem használják ki kellően azokat a helyi értékeket, melyek esetenként nemcsak az adott térségben, de akár Kárpát-medencei szinten is kuriózumnak számítanak.

Ribli Ilona férjével, Kolozsvári Mihállyal kezdett hozzá a régi istálló felújításához

Ribli Ilona férjével, Kolozsvári Mihállyal kezdett hozzá a régi istálló felújításához

Szeptember 30-án vasárnap csellóhangok töltötték be az előadóterem falait, megteremtve a hangulatot Ribli Ilona és Kolozsvári Mihály, a Hangistálló ügyvezetőinek prezentációjához, melyben felvázolták az Óbarok határában álló romos mezőgazdasági épület felújításának és funkcióváltásának történetét, mely azóta a komolyzene egyik Fejér megyei fellegvára lett. A Hangistállóban rendszeresen szerveznek mesterségbemutatókat és a házi sajtok népszerűsítése érdekében gasztronómiai rendezvényeket, melyek alatt – természetesen – etűdök és hangversenyek zengnek. A rendhagyó előadást követően a kollégium tagjai ellátogattak Tiszaalpárra, a VIII. Országos Kosárfonó Találkozóra. Itt a szakma jövőjéről szóló kerekasztal-beszélgetésen vettek részt, melyből megtudhatták, hogy a kosárfonás – a vessző végeinek eltérő szélessége miatt – sok más mesterséggel ellentétben nem gépesíthető, ennek ellenére egyre kevesebben foglalkoznak vele.

Kanalas János a kosárfonás technikáiról is beszélt

Kanalas János a kosárfonás technikáiról is beszélt

Kanalas János, a rendezvény főszervezője elmondta, a kosárfonás az ő családjában hagyomány, hiszen már a dédnagyapja is ezzel foglalkozott, majd bemutatta a találkozó résztvevőinek vesszőből, gyékényből, sásból font munkáiból álló kiállítást. A soron következő kollégiumi alkalom témája a kulturális turizmus lesz, mely több ponton is érintkezik majd a szeptember végén hallott előadások üzenetével, hozzájárulva a szemléletváltáshoz, mely a kulturális szférában vállalt feladatok és szerepek újragondolását eredményezheti.