A helyi fejlesztőmunka egyik kiindulópontját jelenthetik a település feltáratlan értékei, melyek egyszerre rejtett közösségi erőforrások is.

Hetedik tanulmányutunkon Nógrád megyébe hívtuk helyi jó gyakorlatok megismerésére a kulturális területen tevékenykedő szakembereket, civil szervezetek képviselőit. Az első nap délutánján a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeumba látogattunk el. Az intézmény igazgatóhelyettese, Fodor Miklós vezette körbe a résztvevőket hazánk első olyan múzeumépületben, amit a tatai származású Dornyay Béla helytörténész, muzeológus kezdeményezésére kifejezetten e célra építettek 1959-ben. Ezt követően az úgynevezett “Üvegváros tanulmányi raktárt” ismerhettük meg, amely jelentős oktatási funkciót lát el, az állandó kiállítás mellett ismeretterjesztő és múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartanak. Fodor Miklós előadásában hangsúlyozta a múzeum és a civil egyesületek kapcsolatának fontosságát. Kiemelte, hogy a civil összefogások az iparági hagyományokhoz kötődnek, mely az itt élők megélhetését biztosították hosszú évtizedekig (üvegipar, bányászat), s így a közös múlt gyökereire is építenek. Az egyes szervezetekkel nagyon jó kapcsolatot ápolnak, akik aktívan és önkéntesen vesznek részt a múzeum életében, besegítenek az üvegtárgyak és az egyes helytörténeti dokumentumok gyűjtésébe (bányászat) és összeállításába egyaránt, a civilek értéktári gyűjtésekben és az anyagok feldolgozásában is részt vesznek.

Nógrád megyei szakmai napunkat Salgótarjánban, a József Attila Művelődési és Konferencia Központban tartottuk meg. A konferenciát a művelődési ház képviseletében Iványi Zsuzsa, kulturális szervező nyitotta meg. Rövid beszédéből megtudhattuk, hogy az intézmény turisztikai és kulturális központként egyaránt funkciónál. Rendkívül jó kapcsolatokat ápolnak a civil szervezetekkel, jelenleg 18 csoport működik az intézmény falai között, amelyek működéséhez technikai és szakmai segítséget is nyújt az intézmény. Slezák Erika, a Karancslapujtői Tájház vezetője előadásában röviden bemutatta a település történeti hátterét, nagy hangsúlyt fektetve a hagyományok őrzésére és a civil szervezetek munkájára, aminek kiemelkedő jelentősége van a településen. Turopoli Zsolt, Tar község polgármestere előadásában a civil szervezetek és az önkormányzat együttműködésének eredményességét hangsúlyozta, ami a település megtartó erejének záloga. Véleménye szerint a helyi kisközösségek nélkül egy települési önkormányzat nem tud megállni a saját lábán, kölcsönösen szükségük van egymásra. Máténé Kaszás Mária, a Nemzeti Művelődési Intézet Nógrád megyei irodavezetője a települési értékfeltárás módszertanáról és folyamatáról, valamint a hungarikumokról szóló törvényről tartott előadást. A helyi fejlesztőmunka egyik kiindulópontját jelenthetik a település feltáratlan értékei, melyek egyszerre rejtett közösségi erőforrások is. A feltárandó értékekkel végzett munka kiváló alapját adja a helyi közösségi együttműködésnek, lehetőséget biztosítva a közös múltat és jelent megismerő sokszínű, generációkat összekovácsoló tevékenységekre. Gecse Ákos, Kazár polgármestere és Bodor Pálné Bozsik Lídia, helyi kulturális szervező a települési hagyományőrzésről és a helyiek bevonásáról mesélt, melynek egyik pillére a településen közel 20 éve biztosított népzenei és néptáncoktatás is. Polgármester úr kiemelte, hogy a hagyományokat nem őrizni, hanem átörökíteni kell. Dr. Limbacher Gábor, a Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatója előadásában a “Kastélyszalon” rendezvényt emelte ki, melynek keretein belül a ma még élő főúri és arisztokrata leszármazottakkal szervezett kerekasztal-beszélgetésre nyílik lehetőség. Dr. Tóthné Nagy Brigitta, a Bujákért Alapítvány elnöke és Varga Károlyné Andrea, a helyi művelődési ház vezetője Buják hagyományait és népszokásait ismertette, melyek a község fejlesztési stratégiájának egyik fontos szegmensét alkotják. Az előadások sorát Kelemen Tímea zárta a “Sakkozzuk ki”- akciócsoport bemutatásával. Céljuk, hogy Salgótarjánban ne csak beszéljenek a problémákról, hanem tegyenek is ellenük. A “Kerülj képbe!” projektjük célja egy újszerű kulturális tér létrehozása és egy szabadtéri kiállítás megalkotása, ami nagy sikerrel valósult meg. A csoport összefogásával nívósan felújított vasúti aluljáróban kihelyezett, a város közösségi és kulturális életéből válogatott fotók is a helyi identitás kifejezését erősítik. Délutáni programként a 170 lakosú Kozárdra látogattunk el, ahol Hajasné Banos Márta polgármester és dr. Hajas Pál fogadott minket. A hosszú távú fejlesztési koncepció alapja a falu és a közösség megerősítése, megújítása. Évtizedek óta a település újjáépítésén fáradoznak, melyhez Kozárdon a kulturális turisztikai lehetőségek kiaknázása mentén vezet út. Ehhez elengedhetetlen a hagyományos településkép megőrzése, a lakosok igényein alapuló fejlesztések, a fenttartható vidéki gazdálkodási formák tudatos kialakítása és a helyi értékek védelme. A figyelemreméltó falumegújító program részét alkotják a hagyományőrzést és közösségfejlesztést, valamint a kisléptékű helyi gazdaságfejlesztést célzó rendezvények is. A tanulmányút zárásaként a Drégelypalánki Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központba látogattunk el, ahol Pásztor Ildikó fogadott minket. Előadásában bemutatta a település történelmi hátterét és Szondi György legendáját, ami meghatározó szerepet tölt be az összetartó közösség életében. Az előadás záró gondolatával búcsúztunk Nógrád megyétől: „Aki velünk van, értéket ad és kap.”