Borongós időben, de felhőtlen hangulatban telt el a Tessedik Sámuel Kollégium hatodik alkalma 2018. július 5. és 8. között a Lakitelek Népfőiskolán, ahol a szakmai programot az előadások mellett könyvbemutatók és aktív közösségi tevékenységek is színesítették.

A kollégiumi képzés első napján Dr. Szabados György mutatta be az általa vezetett László Gyula Intézetet. A szervezet célja a régészeti feltárások és kutatási módszerek mentén megvalósuló magyar őstörténet-kutatás rehabilitációja, melynek emblematikus alakja volt az Intézet székely származású névadója. Az előadó egyebek mellett ismertette azokat a kutatási eredményeket is, amelyek épp az Intézet által kaphatnak szakmai nyilvánosságot. Az előadást követően Marksz Levente, a Művelődési Intézet Baranya Megyei Irodájának módszertani referense az általa hozott társasjátékokkal teremtett remek hangulatot.

A következő nap tematikája az egyházi közösségek köré épült, ahol a történelmi keresztény egyházak képviseltették magukat. Az első előadó Dr. Kádár Zsolt, az Egyházi Közművelődési Egyesület elnöke az egyházak mai szükségességéről és szerepéről beszélt. Hangsúlyozta az intézményi keretek szükségességét, mely az egyfajta állandóságot és stabilitást teremt állandóan változó világunkban. A keresztény egyházak célja – mint mondta – a hitélethez kapcsolódó közösségek megerősítése, melyhez hatékonyan tudják felhasználni a közművelődés eszközrendszerét is.

Miklós Zalán Árpád, a KALOT Katolikus Népfőiskolai Mozgalom elnöke ismertette a KALOT történetét és a két világháború között betöltött közösségformáló és társadalomfejlesztő szerepét. Az ifjúsági szervezet alapítója és szellemi atyja, Kerkai Jenő munkásságára is kitérve kiemelte, hogy a közösségi művelődésben, illetve a civil szektorban dolgozóknak nem szabad arról elfeledkezniük, hogy munkájukat az emberekért és nem különböző projektek teljesítéséért végzik.

A Pesterzsébeti Evangélikus Gyülekezet lelkipásztora, Blatniczky János gitáron kísért közös énekléssel teremtette meg előadása miliőjét. Prezentációjában hangsúlyozta, hogy a keresztény ember számára a közösségteremtés elsődleges célja a krisztusi példa és üzenet közvetítése, de beszámolt az idei évben immár 12. alkalommal megrendezésre kerülő Szélrózsa Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozó eddig elért sikereiről is.

A délelőtti szakasz utolsó előadója Tyukodi László kötegyáni református lelkész volt, aki a kistelepülések egyházi közösségeinek mai kihívásait ecsetelte. Véleménye szerint a közösség sikeres működése mögött mindig ott áll az azért felelősséget vállaló személyek áldozatvállalása is.

A péntek délutánt Lendvai Zoltán János rédicsi plébános előadása tette színessé. A játékot – Don Bosco, a legendás szalézi szerzetes munkássága nyomán – mint pedagógiai és evangelizáló eszközt mutatta be. A „gördeszkás papként” ismertté vált lelkipásztor bemutatott néhányat híveitől kapott gördeszkáiból is, melyeket a Kollégium hallgatói is kipróbálhattak. Módszereit és emberszeretetét hűen igazolja, hogy a két estét is a Lakitelek Népfőiskolán eltöltő plébános szabadidejének jelentős részét a szintén ezen a helyszínen zajló néptánctábor gyermekei között töltötte kedvenc sportszereivel. Este a Kösöntyű Néptánccsoport tanított táncokat közel egy órán keresztül a tessedikes résztvevőknek, élőzenei kíséret mellett.

Másnap reggel Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója tartott előadást a látóutak módszertanáról és tapasztalatairól. Ezt követően a Tessedik Sámuel Kollégium hallgatói – a párhuzamosan működő Afrika Kollégium invitálásának eleget téve – Dr. habil. Tarrósy István, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetőjének a tanzániai albínók sorsáról szóló előadását hallgatták meg.

Az ebédet követően Jantyik Zsolt mutatta be „Ezüstbojtár” című versét és annak zenés feldolgozását. A mű Petőfi Sándor „János vitézének” analógiájára, a mai korra aktualizálva, annak mintegy tükörképet tartva íródott. Ezután újabb könyvbemutató következett, melyen Dr. Balázsi Károly Idő és rend a közművelődésben c. munkájáról beszélgetett az író és Pásztor Csaba. Előbbi kiemelte, fontos lenne egy olyan monográfia kiadása, mely az egyetemes közművelődés történetét mutatja be az őskortól napjainkig, hozzátéve, hogy ilyen jellegű kiadvány a magyar közművelődés vonatkozásában is hiányzik.

Egy rövid szünetet követően Katona Krisztina, a Murál Morál Egyesület elnöke mutatta be a nicaraguai önkéntes tapasztalatai nyomán megismert „mural painting”, azaz a közösségi festés módszertanát, mely hatékonyan alkalmazható a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok közösségeinek fejlesztésére, önkifejezésére. Az előadást követően a Tessedik Sámuel Kollégium tagjai ceruzát és ecsetet ragadva kezdtek bele a tervezett kollégiumi kiadvány borítójának megtervezésébe. Az alkotó munka óráiban a résztvevők közösségszemlélete öltött tartalmában és megjelenésében egyaránt színes formát a csaknem 3x1 méteres papíron.

Vasárnap az Afrika kollégium hallgatója, Könczöl Zsófia beszélt egy orvosi misszió tagjaként megélt ugandai tapasztalatairól. A prezentáció által bemutatott afrikai valóság sajátos relációba helyezte a hallgatók szegénységről, mindennapi kihívásokról alkotott képét. A délelőtt hátralévő részében a résztvevők számára lehetőség adódott a kollégiumi alkalom értékelésére, a tapasztalatok megosztására, melyet Sipos Andrea, a Művelődési Intézet Békés Megyei Irodájának vezetője koordinált.