Az országgyűlés 2017-ben módosította a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényt (Kultv.), mely 2018. január 2-től lépett hatályba.

A jogszabály változásából következően a közművelődési tevékenység támogatását kötelező feladatként ellátó települési önkormányzatok 2018-ban, a korábbi évekhez képest több alkalommal, tárgyalnak közművelődési napirendet. A közművelődési tevékenységet alapfeladatként ellátó közművelődési intézmények, a közművelődési szakemberek, a közművelődési feladatot közművelődési megállapodással ellátó szervezetek, a közművelődési célú egyesületek is fokozottan figyelnek az őket érintő teendők megoldására.

Az NMI Művelődési Intézethez, mint területi és országos közművelődési szakmai szolgáltatást biztosító szervezethez, folyamatosan érkeznek tisztázó, értelmező kérdések önkormányzati hivataloktól, közművelődési intézményektől a helyi közművelődési rendelet, a közművelődési intézmény besorolása, elnevezése, alapító okirata, a közművelődési megállapodás, a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása, a közművelődési közösségi színtér működtetése, a szakmai végzettség témakörben. Az utóbbi időszakban a Közművelődési Kerekasztalokkal kapcsolatban nőtt meg az érdeklődés. A felfokozott aktivitás azt mutatja, hogy a törvénymódosítás következtében ebben az évben a közművelődési feladatellátás az önkormányzatok figyelmének a középpontjába kerül.

A közművelődés helyi lakossági képviseletének kérdésével, ennek fontosságát hangsúlyozva a Kultv. önálló részben, a 82-83. §-okban foglalkozik.

A Közművelődési Kerekasztal működésének célja nem más, mint az, hogy a közművelődési szolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági igények megjelenítésének, a kulturális érdekérvényesítésnek, a közművelődési tevékenységek önkéntes összehangolásának legyen a településen egy intézményesített, rendszeresen működő fóruma.

A közművelődési intézmények, mint közfeladatot ellátó szervezetek küldetésük szerint állami, önkormányzati támogatással, humán szolgáltató szakintézményként a Kultv. 1. §-ban megfogalmazott törvényalkotási célt valósítják meg, melynek legfőbb kedvezményezettjei az állampolgárok és közösségeik.

A törvény szerinti közművelődési alapszolgáltatások közül „a művelődő közösségek létrejöttének elősegítése, működésük támogatása, fejlődésük segítése, a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítása” az egyént és a közösséget állítja középpontba. Nem véletlen, hogy a jogszabály ennek a közművelődési alapszolgáltatási formának a biztosítását várja el minden településen.

Ha visszatekintünk, több mint két évtizede annak, hogy többek között a közművelődési szakma képviselőinek biztatására a közművelődési intézményekben, vagy a holdudvarukban eredményesen működő állandó művelődő közösségek átalakultak, és az egyesületi működési formát választották. Ezekkel a szervezetekkel az intézmények jellemzően ma is partneri kapcsolatot ápolnak. Jelentős azoknak az egyesületeknek a száma, amelyek székhelye egy-egy közművelődési intézmény. Ezek a szervezetek értik, tudják, ismerik a közművelődési intézményi működés sajátosságait, a mindennapokban az intézményi tevékenység részesei, szolgáltatásaikkal bővítik a települési kínálatot. Miközben saját szervezeti célkitűzéseiket valósítják meg, jelentős mértékben hozzájárulnak a helyi közművelődési feladatellátás eredményességéhez. Az egyesületek jelentős része – a közhasznúak bizonyosan – szolgáltatásaikat nemcsak tagságuknak nyújtják.

Mindezeket figyelembe véve a közművelődési intézmények kiemelt partnere kell, hogy legyen a közművelődési civil szervezetekből álló közművelődési kerekasztal.  A jogalkotói szándékkal egyezően az vetíthető előre, hogy a kerekasztalok a települési szintű közszolgáltatás hatékonyabb megszervezése mellett az intézményi feladatellátás feltételeinek, szolgáltatási körének bővítésére tehetnek, valós társadalmi szükségleteken alapuló javaslatokat.

A szabályozás nem írja elő a megalakítási kötelezettséget. Bizonyosan lesznek tehát olyan települések, ahol nem működik majd Közművelődési Kerekasztal. Nem is lenne célszerű a megalakítási kötelezettség előírása, többek között azért sem, mert az ország településszerkezete, a nagyszámú alacsony lakónépességű település, a települések korösszetétele, a helyi társadalom civil szempontból tagolatlansága miatt, jelentős azoknak a településeknek a száma, amelyeken nemhogy kulturális, de semmilyen civil szervezet nem működik. Az állítás általában is igaz, de a közművelődés országos szakfelügyelete keretében végzett általános és célvizsgálatok ezt a tényt megerősítik. Azzal azonban lehet számolni, hogy a közművelődési civil szervezetek, és a közművelődési hivatás képviselői élni fognak ezzel a lehetőséggel.

Kérdés: Melyik egyesület végez alapfeladatként közművelődési tevékenységet?

Válasz: A jogszabály csak az adott településen bejegyzett székhellyel rendelkező közművelődési célú egyesületeket jogosítja fel arra, hogy közgyűlésük írásban hozott határozatával kezdeményezzék a Közművelődési Kerekasztal megalakítását.

A Magyarországon működő civil szervezetek a létesítő dokumentumban, alapszabályban döntenek a cél szerinti tevékenységről. A Központi Statisztikai Hivatal által 1993 óta használt Nonprofit Szervezetek Osztályozási Rendszere (NSZOR’16) olyan nemzetközi ajánlásokon alapuló, háromszintű tevékenységi besorolási rendszer, mely a szervezetek alap- és közhasznú tevékenységeit osztályozza, a tevékenység következő jellemzőinek figyelembe vételével: a tevékenység jellemzői, a tevékenység célcsoportja, a tevékenység intézményi háttere.

A besorolási rendszer szó szerint a közművelődési kategóriát nem használja, így ebből az adatbázisból egyértelműen nem állapítható meg a szervezet közművelődési jellege.

A kategóriarendszer azonban több olyan megnevezést is használ, melyet a Kultv. tartalmaz. Azok a szervezetek tehát, melyek a Kultv-ben szereplő tevékenységeket végzik, bizonyosan közművelődési célúnak tekintendők.

Bizonyítja a közművelődési célúságot az is, ha a szervezet az OSAP 1438 számú jelentésben az előző évben folytatott közművelődési tevékenységről rendszeresen jelentést nyújt be.

A birosag.hu honlapon a civil szervezetek névjegyzékében szereplő szervezet cél szerinti leírása további tájékozódási pontot adhat a szervezet közművelődési célúságára.

Az átlátható méretű helyi társadalomban bizonyosan nem jelent problémát annak megállapítása, hogy a szervezet székhelye a településen van, és hogy közművelődési tevékenységet végez, mert az egyesületek, a közművelődési feladatot ellátó szervezetek, a helyi önkormányzat és az önkormányzati hivatal munkatársai ismerik egymást, tevékenységüket egymást erősítő hálózatban, a helyi nyilvánosságban végzik.

A nagyobb lakónépességű településeken, megyei jogú városban, fővárosi kerületben a Közművelődési Kerekasztal tagjaként számba jöhető szervezetek száma nagy számot is elérhet. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a civil szektort elemző tanulmányok szerint a nyilvántartott szervezetek egyharmada végez aktív, mások számára is látható tevékenységet. Kisebb, de nagyobb lakónépességű településen is a közművelődési szakemberek felelőssége többek között abban van, hogy az érintett szervezetek a Közművelődési Kerekasztal megalakításának lehetőségét megismertessék, és szükség szerint segítséget nyújtsanak a megalakításhoz.

Kérdés: Mi a közművelődési egyesület teendője a Közművelődési Kerekasztal megalakításával kapcsolatban?

Válasz: Az egyesület legfőbb szerve írásban hozott határozata alapján, ha azt jelenti ki magáról, hogy közművelődési tevékenységet végez, akkor közművelődési célú egyesületnek kell tekinteni. Így válik jogosulttá arra, hogy kezdeményezze a településen a Közművelődési Kerekasztal megalakítását. A közgyűlési döntéssel az egyesület arról ad tanúbizonyságot, hogy tágabb körben is kíván tájékozódni, felelősséget vállalni a helyi közművelődésért. Az egyesületek létesítő dokumentumukban szabályozzák a legfelsőbb szerv (közgyűlés) összehívásának szabályait, gyakoriságát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy évente egy-két közgyűlésre (tavasszal, ősszel) kerül sor jellemzően a beszámolás, tervezés, választás témakörben. Szabályozott az is, hogy a rendkívüli közgyűlést hogyan lehet összehívni. A Közművelődési Kerekasztal létrehozásának kezdeményezése lehet akár egy rendkívüli közgyűlés összehívásának alapja is.

Amennyiben a településen több egymást jól ismerő közművelődési célú egyesület működik, célszerűnek látszik a szervezetek közötti előzetes egyeztetés lefolytatása arról, hogy melyik lesz az a szervezet, mely a jegyzőnek benyújtja a Közművelődési Kerekasztal megalakítását célzó határozatot annak érdekében, hogy az eljárás beinduljon.

A törvény értelmében a Közművelődési Kerekasztalnak tagja lehet a helyi közművelődést támogató gazdasági vállalkozás is, így megalakuláskor érdemes számba venni ezen szervezeteket is a településen.

Kérdés: Mennyi idő kell ahhoz, hogy a Közművelődési Kerekasztal megkezdhesse működését?

Válasz: A jogszabályi eljárásrendre figyelemmel maximum 120 nap szükséges a működés megkezdéséhez. Ennél azonban rövidebb idő is elegendő lehet.

A Kultv. a kezdeményezés közzétételétől számítva 30 napos időtartamot ad arra, hogy további szervezetek benyújthassák csatlakozási szándékot tartalmazó határozataikat. Ezt követően a jegyző írásban szólítja fel a szervezeteket arra, hogy legkésőbb 90 napon belül, mint alapító tagok mondják ki a Közművelődési Kerekasztal megalakítását, határozzák meg a szervezeti és működési rendjüket, válasszák meg képviselőiket, nyújtsák be a jegyzőnek az alapító tagok képviselőinek eredeti aláírásával ellátott megalakulást kimondó határozatot.

Kérdés: Milyen jogosultságokkal rendelkezik a Közművelődési Kerekasztal?

Válasz: A Közművelődési Kerekasztal létrehozásának célja szerint elsősorban javaslatot tesz, véleményt nyilvánít a település közművelődési tevékenységével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Szerepe szerint egyrészt, mintegy összekötő kapocsként működik a közművelődési tevékenység támogatását kötelező feladatként ellátó települési önkormányzat és a lakosság között, másrészt elősegíti a különböző közművelődési szervezetek (közművelődési feladatellátó szervezetek) együttműködését. Tényleges szerepértelmezését, gyakorlati tevékenységét maga alakítja ki.

Fontos megjegyezni, hogy a közművelődési feladatellátással kapcsolatos döntéseket a kötelezett települési önkormányzatnak kell meghoznia, a döntésekért neki kell vállalnia a felelősséget, az állami ellenőrzési rendszerben az önkormányzat kerül vizsgálat alá.

A Közművelődési Kerekasztal ugyanakkor nem jogi személyiségű szerveződésként fogalmaz meg javaslatot, véleményt, jogkövetkezmény nélkül. Az önkormányzat joga, lehetősége, kötelezettsége a véleményekről, javaslatokról a döntés meghozatala, mely lehet teljes mértékű elfogadás, részbeni befogadás, figyelmen kívül hagyás. A döntésekkel szemben követelmény, hogy azok az álláspontok kölcsönös megismerését, egymás meggyőzését követően, amennyiben lehetséges közös egyezség alapján szülessenek, minden érintett megelégedésére. A Közművelődési Kerekasztal a demokratikus működés egyik lehetséges terepe, a társadalmiasítás, vagyis a közösségi alapú működés egyik megjelenési formája.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 6. § szerint a helyi önkormányzat feladatai ellátása során többek között támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt; erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait; egyes közszolgáltatások igénybevételét – törvény felhatalmazása alapján – rendeletében, témánk szempontjából például a közművelődési rendeletben feltételekhez kötheti.

A Közművelődési Kerekasztal ebben a tágabb értelmezési keretben felelősségteljes, eredményes, nyilvánosság előtt végzett tevékenységével járul hozzá a település közművelődési életének fejlesztéséhez.

A sokszínű, a társadalom széles rétegeit érintő közösségi művelődés, s annak helyi kezdeményezései, fejlesztései a település népességmegtartó képességének meghatározói, így bízunk benne, hogy a közművelődési célú egyesületek rövid időn belül a jobbítás szándékával minél több településen kezdeményezik a Közművelődési Kerekasztalok megalakítását.

A témakörrel kapcsolatos kérdések feltehetők az NMI Művelődési Intézet megyei irodáiban dolgozó szakmai munkatársaknak, illetve beküldhetők a titkarsag@nminkft.hu elektronikus levélcímre is.