A Nemzetstratégiai Kutatóintézet és az NMI Művelődési Intézet közös tudásmegosztó rendezvényen mutatta be 2017. november 29-én, a Lakitelek Népfőiskolán „Az ipari kenderre épülő népi kézművesség és közösségépítés módszertani megalapozása” című mintaprojektet, az eddig elért eredményeiket és a további terveket.

Kárpáti Árpád, az NMI Művelődési Intézet ügyvezető igazgatója a rendezvény megnyitóján elmondta, hogy a szervezet kulturális alapú társadalom- és gazdaságfejlesztő programjainak célja, hogy a közösségi művelődés eszközeivel, közösségfejlesztési módszerekkel támogassa a hátrányos helyzetű települések és térségek felzárkózását, a helyi termékek előállításának és értékesítési lehetőségeinek ismertté és elérhetővé tételével, valamint a kreatív ipari tevékenységek népszerűsítését. Majd így folytatta: „a mintaprogramok többsége, így a mostani is, szerves kapcsolatban áll az intézet által felkarolt értékfeltáró tevékenységgel, fontosnak tartjuk, hogy az elméleti ismeretek megosztása mellett, azok gyakorlatba ültetése, valamint a jó példák elterjesztése is megtörténjen a mostanihoz hasonló tudásmegosztó eseményeken.

Halmai Róbert, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közösségi Művelődési és Művészeti Főosztályának osztályvezetője a projekt kulturális alapellátáshoz kapcsolódó lehetőségeiről beszélt köszöntőjében. Elmondta, hogy a Kultúráért Felelős Államtitkárság több éve dolgozik a kulturális alapellátás szolgáltatási rendszerének bővítésén, amely jogszabályi hátterének végső elemét az Országgyűlés nemrég fogadta el. Az osztályvezető kiemelte, a jogszabályok módosításával a kulturális alapú gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos programok, tevékenységek és szolgáltatások szervezése is a közösségi művelődés intézményrendszerének feladata lesz, amelyre jó gyakorlatként mintaként szolgálhat az ipari kender felhasználásával kapcsolatos projekt.

A bevezető gondolatok után Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet hálózatfejlesztési igazgatója „Kulturális alapú gazdaságfejlesztési mintaprogram a Kárpát-medencében” c. előadásában foglalta össze a két szervezet közös kezdeményezését és a további terveket. Kiemelte, hogy az a széles körű – állami, önkormányzati, gazdálkodó és civil szervezeteket magában foglaló – fejlesztési összefogás, mely a megvalósult mintaprogramban létrejött, új fejezetet nyit a kulturális alapú gazdaságfejlesztés magyarországi és Kárpát-medencei kiterjesztésében.

A mintaprojekt szakmai tartalmát Beszédes Nimród Attiláné szakmai vezető mutatta be; az ipari kender termesztésének és feldolgozásának helyzetéről, időszerű lehetőségeiről Pásztor Zsolt agrárgazdaság-fejlesztési referens, gyakorló kendertermesztő gazda tartott részletes tájékoztatót.

Az ipari kenderre épülő népi kézművesség és közösségépítés lehetőségeiről Pál Miklósné, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének elnöke, a projekt egyik tudástartalom fejlesztője tartott előadást. Prezentációjában kiemelte, hogy a népi kézműves hagyományok, a kompetenciák és a felhalmozott tudás átadása lehetőséget biztosíthat a társadalmi igények kielégítésére, biztosíthatja, hogy a kender termesztése és feldolgozása során olyan tartós, foglalkoztatásra és kultúraközvetítésre alkalmas közösségek jöjjenek létre, melyek meghatározó gazdasági szereppel bírnak a helyi társadalmak életében.

Koszecz Sándor közösségi szakember, a Kecskeméti Gábor Kulturális Központ igazgatója a projekt valós szükségletekre alapozott értékközpontú megoldásai között a Lean start up fejlesztési ciklusairól tartott érdekfeszítő előadást.

A Kárpát-medencei együttműködés és a fejlesztések sokrétű hasznosítási lehetőségeit gyakorlatias termékbemutatón keresztül lehetett megtapasztalni, a meghívott Aczél Ádám, Pásztor Zsolt, Pável Csongor, Pfeffer Kristóf termesztőkkel folytatott, kóstolóval egybekötött tapasztalatmegosztó beszélgetések során (kenyér, olaj, pesztó, fehérjepor, stb.).

A programnak különleges hangulatot és színt adott a jelenlévő Hanyecz Adél, Ivanics Anna, Majthényi Katalin, Szabó Zsuzsanna kézműves mesterek – szövés, fonás és szappankészítés kipróbálási lehetősével egybekötött – bemutatója és a népi kézműves tapasztalatcsere.

A rendezvényen a szerkesztők bemutatták a közös mintaprojekt eredményeit összegző „Kulturális alapú gazdaságfejlesztés a Kárpát-medencében” című záró kiadványt is.

A lakiteleki rendezvényhez hasonló, a témához kapcsolódó új típusú tudásmegosztó rendezvényre 2017. december 1-jén Székelyudvarhelyen is sor került, szimbolizálva a kulturális alapú gazdaságfejlesztési kezdeményezés Kárpát-medencei szintű dimenzióját.

A projektben érintett székelyföldi gazdáknak, valamint kézműves és közösségfejlesztő szakembereknek mutatták be a projektben együttműködő anyaországi előadók a mintaprogram eddigi eredményeit.

A projektismertető előadások után Péter Erika Izabella – csángó származású, Csíkmadarason élő tudástartalom fejlesztő – szemléletes bemutatóval egybekötött előadásában a múltban gyökerező hagyományos viselettől a mai kornak megfelelő, korszerű, de mintakincsében hagyományőrző székely és csángó termékekig vezette el a hallgatóságot.

Az előadásokat követő hálózatépítő, tapasztalat- és tudásmegosztó fórumon lehetőség volt a jövőbeli együttműködési területek egyeztetésére.

 

Kapcsolódó galéria: